"Bár nem tudom hova robog a világ szekere velünk, ám addig is olyasmivel szeretnék foglalkozni, aminek értelme és értéke talán továbbörökíthető, bármi legyen is a jövő. Úgy segít megélni a mában, hogy élni tudjunk majd a jövőben is."
…és ezt tiszta szívből tettem. Amikor megtudta, hogy megfogantam, akkor el akart vetetni. Még nem voltam négy éves, amikor azt mondta anyámnak – Jobb helyen van nálad! – és elhagyott bennünket. Alig múltam negyven, amikor egy hagyatéki tárgyalásra szólító közjegyzői idézésből tudtam meg, hogy már nem él. Közte semmi…. EbbenFolytatom az olvasást!
A körmenet a szokásos módon a Parrocchia Sant’Antonio di Padova di Montegiordano hatalmas fa ajtajából indul, és majd ide is tér vissza. Pontosabban a templom oltárához, amely mellett elhelyezik ismét Páduai Szent Antal (Sant’Antonio da Padova) szobrát a visszaérkezést követően. Az ereklyéket díszpárnákra helyezik, illetve kézben fogják, Szent Antal szobrátFolytatom az olvasást!
Mostanában sokat foglalkoztat a gondolat, hogy a modern ember Balira utazik, meg 2.000 dolláros ayahuasca szertartásokon vesz részt, de spontán is belehal az életébe, mert elszakadt a közösségtől, családtól, önmagától, az isteni lényétől… miközben ősidők óta itt van a recept.Folytatom az olvasást!
Már gyermekkoromban is egyfolytában a kertet alakítgattam, csinosítgattam. A nagyszüleimtől sajnos nem igazán volt módom tanulni, túl kicsi voltam még akkoriban, amikor a kertünk gazdagsága a fénypontján volt és ők még éltek… De anyai nagyapám örökségül hagyta az ereszcsatornába szerkesztett kis lebillenő fület, amit én csak vízlopónak hívtam, mert aFolytatom az olvasást!
Soha nem tudtam mi az a gyűlölet. Egyszer azonban beköszöntött az én életembe is. Sokáig kellett dolgozzon rajta, de egyszer csak sikerült áttörnie a falakat. Végül is meg kellett tapasztaljam, hogy tudjam milyen végtelen és csodálatos érzés a megbocsátás. Le sem tudom már írni, hogy miket éreztem. Hogy milyen gondolatokatFolytatom az olvasást!