"Bár nem tudom hova robog a világ szekere velünk, ám addig is olyasmivel szeretnék foglalkozni, aminek értelme és értéke talán továbbörökíthető, bármi legyen is a jövő. Úgy segít megélni a mában, hogy élni tudjunk majd a jövőben is."
…avagy egy világnap margójára Június 17. Egy nap, mely minden évben emlékeztet bennünket, hogy otthonunk a Föld, egyre több területen küzd vízhiánnyal és elsivatagosodással. Vagyis nem a bolygó küzd, hanem mi. És már nem a világnap emlékeztet, hanem a mindennapi valóság. Sokáig, csak a tévében láttunk nagy drámákat. A többségFolytatom az olvasást!
Első komolyabb autós túrám egy közel kétezer kilométeres mikrobuszos utazás volt egy baráti társasággal az Egyesült Államokban, még 2008-ban. Egy kis magyar népzenei ízt is vittünk Las Vegas neonfényes világába, Papp Ancsa barátom jóvoltából. Igazából csak megtörtént velem az egész. Szerintem nem is nagyon fogtam fel. Teljes mértékben lefoglalt aFolytatom az olvasást!
egy gyászfolyamat a Megbékélés Labirintust járva, a segítő megéléséből Már ekkor fogyni kezdett a zsebkendő, pedig még csak egy körben ülve beszélgettek a gyász folyamatáról. Tizenegy nő és Beni. S, hol volt még a Megbékélés Labirintus! Aztán az egyes fázisokat páros performanszok keretében adták elő. Beni számára lenyűgöző volt látniFolytatom az olvasást!
avagy őrséget váltani az ősrégi felett a labirintusban Beni azok közé tartozik, akik traumák garmadáját hozzák és tisztítják mind a női, mind a férfi vonalon. Ennek megfelelően hívta be a kapcsolatait, s tanulásként csúszott áldozati szerepekbe. Mindig istenítette és gyógyítani akarta a kapcsolataiban a nőket, s nem értette miért kelleneFolytatom az olvasást!
Ekkor, mint ki peronra áll, kilépett a hidegbe. Lelke megkapaszkodott az éltető napsugarakban, s egy darabig még velük emelkedett.Folytatom az olvasást!