roselabyrinth

Vagy mégis? Egy labirintusnak természetesen nem a mérete a lényeg. Egy ujjlabirintussal is megtehető a belső utazás, vagy egy papírra rajzolt változaton. Azért szeretem a labirintusparkokat is, mert ott ki-ki a megérzésére, a belső elhívására hallgatva, vagy éppen a pillanatnyi állapota alapján választhat magának a különböző méretű és fajtájú labirintusokFolytatom az olvasást!

Találd meg önmagad!

…avagy egy kedves barátnőmnek támogatásképpen. Nemrég már kiszámoltam, hogy mennyi ideje is… De mindig elfelejtem. Talán nem is lényeges, mert ez egy örök utazás. Köszönöm, hogy része vagy az életemnek, még ha találkozni…, na igen! Akkor találkoztunk először, és egyelőre utoljára is személyesen. Azóta felnőttek a gyermekeink. Ahogy a minapFolytatom az olvasást!

Lányomnak

Ma van a 17. születésnapod. Ez az első a kis életedben, amit nem tölthetek veled. Idő megáll, lélek megszólal, és az igazság fénybe borítja az embert… 16 éven keresztül szinte minden napot együtt tölthettem veled. Jelen lehettem az életedben. Már a megfogantatásod előtt, hiszen egyértelmű és határozott vágyam volt, hogyFolytatom az olvasást!

Torz tükörben elenyészik a lelkünk

Az előző bejegyzésemben a megértéseimnél tartottunk. Hogy kezdtem megérteni az életem különböző sorsfordító pillanatait, döntéseit, folyamatait. Azt, hogy önmagam holtterében éltem eddig az életem. A születésem történetét például már számos alkalommal olvastam, de csak most értettem meg igazán. Eddig olyan kis ’jópofa’ volt, örültem, hogy anyukám ilyen jól ír. CsakhogyFolytatom az olvasást!

Önmagam holtterében

Egy éve írtam egy végül nem publikált bejegyzést a Kerekeken guruló élet kapcsán az alábbi felvetéssel: Vajon megválthatja-e egy minibusz az életed? És rögtön hozzátettem, hogy Nyilvánvalóan nem, de elég közel állhat hozzá. Nem sokkal később elindultam egy 4.000 kilométeres utazásra egy minibusszal, mely utazás örökre megváltoztatott mindent. Pár hétFolytatom az olvasást!