Rózsa megbékéléslabirintus építése Roseto Capo Spulico-ban

A Roseto név nyomában

2024 szeptember. Rátalálok Roseto Capo Spulico nevére az interneten. Elindul a kapcsolatfelvétel, megtörténnek az első levélváltások, a kommunikáció világából érkezett emberként pedig azonnal kutatni kezdem, hogy miből fakad, honnan származik a Roseto elnevezés, mit jelent, és milyen történeti, történelmi és kulturális tartalom húzódik meg mögötte.

A név Capo Spulico részével egyelőre nem is foglalkozom, valahogy automatikusan a Roseto-ra koncentrálok, a település és környékének mindennemű történelemismerete nélkül. Ehhez nyilván nagyban hozzájárul, hogy az európai nyelvek világában különösebb kutatás nélkül is sejthető, hogy a Roseto elnevezés valamilyen módon a rózsához kapcsolódik, így ez egy ismerős, könnyű terepnek ígérkezik.

Kicsit jobban utánanézve gyorsan beigazolódik, hogy a település neve egyértelműen a latin rosetum szóból vezethető le, melyben a rosa ugye a rózsát jelenti, az –etum képző pedig az ólatin és klasszikus latin korban növényzettel borított területet jelölő helynévképző.

Gondoljunk csak az arborétum szóra, melyben az arbor a fa, az -etum pedig a valamivel beültetett területet, gyűjteményes helyet jelenti. Tehát az arboretum eredeti, szó szerinti jelentése fa-gyűjtemény, fákkal betelepített kert / terület. Nem egyszerű parkot jelent, hanem tudatosan telepített, rendszerezett faállományt – gyakran tudományos, botanikai céllal. Ugyanígy az olivetum például olajfaligetet, a quercetum tölgyest, a pinetum fenyvest jelent.

A rosetum ennek megfelelően szó szerint rózsakertet, illetve rózsákkal beültetett területet jelöl.

Nyelvészeti szempontból tehát a név valós növényi jelenlétre utaló toponímia, melyből Roseto esetében megalapozottan feltételezhető, hogy a rózsa valaha markáns módon kapcsolódott a hely identitásához.

Mindezt erősíti, hogy a helynevek (toponímiák) alapvetően is azt rögzítik, ami a névadás idején az adott tájban meghatározó, jellegadó, vagy közösségi emlékezetben fontos volt. Így tehát amikor egy település neve egy konkrét növényre utal, mint Roseto esetében, akkor az önmagában is arra enged következtetni, hogy az adott növény a névadás idején érzékelhető, jelentős, vagy jellegadó jelenléttel bírt a térségben. Ez önmagában persze nem bizonyítja a nagy léptékű termesztést, amiről a szibarita legendák is szólnak, de a rózsa valahogy identitásképző elemmé vált a település életében.

Jobban utánanézve be is bizonyosodik, hogy a Roseto név nem modern kori alkotás. Középkori okleveles forrásokban már a 12. századtól megjelenik, normann–sváb kori dokumentumok tanúsítják használatát. A település teljes, ma is hivatalos neve 1970-ben rögzült véglegesen köztársasági elnöki rendelettel (D.P.R. 22 gennaio 1970, n. 52), amikor a földrajzi meghatározás („Capo Spulico”) közigazgatásilag is szerves része lett az elnevezésnek.

A név fennmaradása több mint nyolcszáz éven át tehát arra enged következtetni, hogy a rózsa – akár konkrét kert, akár birtoknév, akár esztétikai jelölés formájában – identitásképző elem lehetett. A helyiek máig őrzik azt a hagyományt, amely szerint a környéket egykor rózsák borították.

Innen indult el bennem a kérdés: hogyan lehet ezt a nevet, ezt a több évszázados örökséget ma újra élő tartalommal megtölteni?

A válasz számomra a labirintus formájában érkezett meg.

Kreatív alkotóként, permakultúrás tervezőként, valamint labirintustervező és labirintusépítőként azonnal egy rózsalabirintus ötlete fogalmazódik meg bennem, amellyel visszakapcsolhatom Roseto-t ehhez az identitáshoz, és a világnak is megmutathatom azt.

Részemről tehát nem csupán esztétikai döntés volt, hogy Roseto Capo Spulico nevét egy rózsalabirintussal kapcsoljam össze. A cél az, hogy a név történeti mélységét és a közösségi emlékezetben élő rózsa-hagyományt kortárs, élő formában jelenítsem meg.

Ez a labirintus egyben egy megbékélés labirintus is. A megbékélés labirintus a dél-afrikai Clare Wilson szellemi terméke. Az elnevezés, a koncepció, az alapgeometria és alaprajzi logika, valamint az archetipikus útvonal az ő munkája. Ennek a labirintusnak a megépítéséhez tehát az ő engedélyére volt szükségem, melyet írásban el is küldött nekem.

Adaptív tértervezést, a méretezést, a helyszíni kitűzést, az arányrendszer kialakítását, az út- és ágyásszélességek meghatározását, rózsatőszám optimalizálását, a terepadottságokhoz igazítást, a fák integrálását, a helyszíni korrekciókat, geometriai újraszámolásokat ketten végeztük a párommal, Laurával.

A fizikai megvalósítást a Tesoro di Roseto Cooperativa di Comunità tagjaival, valamint a Antiche essenze di Calabria önkénteseivel és munkatársaival valósítottuk meg közösen.

Átmérő: 40 m (131,23 ft)
Ösvényszélesség: 1,65 m (5,41 ft)
Rózsaágyások szélessége: 1,65 m (5,41 ft)
A bejárható út teljes hossza: 351 m (1.151,57 ft)
Rózsatövek száma: 1.122 db
Két, kelet felé tájolt bejárat
Egy kijárat, a két bejárat között
A teljes projekt időtartama az ötlettől a megvalósulásig: körülbelül 1,5 év
A fizikai kivitelezés időtartama: körülbelül 1,5 hónap

További képekért és videókért látogass el Facebook- és Instagram-oldalunkra, és kövess bennünket.

A támogatásod segít abban, hogy folytathassuk munkánkat, és újabb labirintusprojektek valósulhassanak meg.

Facebook:
https://www.facebook.com/studiosensodivita

Instagram:
https://www.instagram.com/studiosensodivita/

Köszönjük a támogatásodat!