Vízlábnyomunk

…avagy egy világnap margójára

Június 17. Egy nap, mely minden évben emlékeztet bennünket, hogy otthonunk a Föld, egyre több területen küzd vízhiánnyal és elsivatagosodással. Vagyis nem a bolygó küzd, hanem mi. És már nem a világnap emlékeztet, hanem a mindennapi valóság.

Részletesebben a világnapról >>>>

1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét (United Nations Convention to Combat Desertification – UNCCD), így ez a nap azóta az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja.

A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet többek között a talaj minőségének védelmére, az elsivatagosodás és a migráció közötti kapcsolatra, a termőföldek kimerülésére, a szűkülő élelmiszerforrásokra.

Sokáig, csak a tévében láttunk nagy drámákat. A többség számára az áradások, a földcsuszamlások, az aszály, a hatalmas tüzek és a többiek még most csak a képernyőn léteznek. Még nem köti össze a jelenségeket az élelmiszerek bolti árának növekedésével, vagy a szüneteltetett vízszolgáltatással éjszakánként. Pláne nem a saját szokásaival.

Te mit gondolsz? A megoldás még a kezünkben van? Esetleg valódi tudásmegosztással a kezünkbe vehetjük, akár most azonnal is? Vagy várjunk még valakire?

John F. Kennedy az 1961-es beiktatási beszédében azt mondta, hogy

„Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád – azt kérdezd, te mit tehetsz a hazádért!”

No, de hagyjuk a szentimentalizmust! A valóság az, hogy a várakozás helyett a tettek ideje van. És ez nem a nagypolitika, nem a távoli döntéshozók feladata. Ez a mi otthonunk, a mi közösségünk, a mi jövőnk.

Lássuk be, mi magunk tehetjük meg az első, legfontosabb lépéseket!

Fedezzük fel együtt, hogyan védhetjük meg életünk forrását, a vizet, a saját udvarunkban, a saját konyhánkban, a saját családunkért! Kezdve az apró lépésekkel, aztán majd persze folytatjuk!

Tegyük fel az otthonainkat, a településeinket, a közösségeinket a fenntarthatóság térképére! Sőt! Legyünk mi az elsők a találatok között a keresőkben!

Lehet, hogy most olyannak tűnik még, mint a Holdra szállás. Nagy küldetés, bizony! De mit is mondott Neil Armstrong a Holdra lépéskor?

„Ez egy apró lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”

Fontos tudatosítanunk, hogy a tudatos vízgazdálkodás és az egyéni felelősségvállalás nem lemondás, hanem a jólét és a fenntartható jövő kulcsa. Az lenne a lemondás, ha nem tennénk meg. A jövőnkről. A gyermekeink jövőjéről.

Lássuk együtt, hogyan védhetjük meg életünk forrását már a saját otthonunkban!

Egy kicsit tudományosabban a háttérről elemző típusoknak >>>>

Mi sem szeretjük a sok dumát. De ha te kifejezetten elemző típus vagy és szeretnél egy kicsit rendet tenni a ránk zúduló hatalmas adathalmazban, akkor végeztünk neked egy kis háttérmunkát.

• Most akkor mekkora terület sivatagos?
• És mekkorát fenyeget az elsivatagosodás veszélye?
• Mennyi a felhasználható édesvíz?
• És a jég elolvadása nem jelent újabb használható területeket?

Nos, ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre igyekszünk választ adni az alábbiakban. Legalábbis a fellelhető tudományos információk alapján, melyek sokszor olyan szinten ellentmondásosak, mintha valaki direkt úgy fogalmazná meg őket., hogy ne lehessen érteni.

Csak rendesen összezavar bennünket, és így már nem is érezzük magunkénak a problémát. Másnap aztán persze megint bekopogtat a természet, és nem fűz hozzá kommentárt.

A vízfelhasználás kétszer gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt száz évben, mint a Föld népessége. A Föld vízkészlete ugyanakkor állandó. És az összes víz mindössze 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra. És ennek is csak a töredékéhez férünk hozzá.

Talán érdemes elolvasni még egyszer a fenti bekezdést…

Ebből a „teáskanálnyi” mennyiségből kell megtermelni élelemnövényeinket, itatni állatainkat, előállítani fogyasztási cikkeinket, és ezt használjuk ivásra, fürdésre, úszómedencéink feltöltésére, golfpályák, utak locsolására…

Nehéz elképzelni, amikor ott állunk a tengernél…

Részletes adatokkal kifejtve >>>

A Föld térfogata kb. 1,08 billió km³. A Földhöz képest az összes víz mennyisége kb. 1.386 milliárd km³. Ebből a vízmennyiségből a Föld teljes édesvízkészlete csak körülbelül 2,5%, de ennek a víznek is a nagy része jégbe (gleccserek, sarkvidéki jégsapkák), vagy mélyen a föld alá van zárva (mélyen fekvő talajvíz) található, ami nem könnyen hozzáférhető, vagy rendkívül költséges kinyerni. (És véleményünk szerint nem is etikus.) Tehát az 1% egy körülbelüli szám, ami a felhasználható édesvíz mennyiségére utal abból a bizonyos 2,5%-ból.

Azonban az ember által közvetlenül és azonnal hozzáférhető, folyékony (nem jégkötött) édesvíz csupán kb. 0,007% a Föld teljes vízkészletéhez képest. Ez egy Föld méretű gömbhöz viszonyítva egy teáskanálnyi csepp.

Ha mindezt szemléletesen ábrázolni akarjuk, és a Föld teljes vízkészletét – sósat és édeset – összegyűjtve egy gömbbe zárjuk (legfelső kék gömb az alábbi képen a Föld bolygó mellett), láthatóvá válik a Föld-víz arány. A középső gömb a teljes édesvízkészletet (térfogat számít, ne a síkot nézd!), az alsó kis kék gömb pedig azt mutatja meg, ami az emberiség számára közvetlenül és azonnal hozzáférhető édesvíz mindebből:

Igen! Az a pici pontocska ott a kép aljánál…

Az ábra természetesen nem tökéletes, a valós méretarányok láttatásához kevés a képernyő.

A Föld édesvízkészletét nemcsak a túlzott fogyasztás, hanem az éghajlatváltozás, a környezet-szennyezés, a talaj- és vízszennyezés, a gazdasági növekedés, a változó életstílus is veszélyezteti. Már fogytán a tiszta ivóvíz.

Az ENSZ szerint napjainkban több mint kétmilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, és 2040-re már 30%-kal nagyobb lesz az ivóvíz iránti kereslet, mint a kiaknázható készletek. Ennél a mondatnál érdemes talán visszatekerni ehhez a bekezdéshez…

No, de nézzük tovább!

A Föld szárazföldi területeinek elsivatagosodása

Nézzük át pontról pontra a Föld szárazföldi felszínének megoszlását az elsivatagosodás szempontjából, a lehető legvilágosabban!

---

1. A Föld teljes szárazföldi felszíne

Ez az alap, amiből kiindulunk: a Föld teljes szárazföldi területe, ami magában foglalja a jéggel borított részeket is (pl. Antarktisz, Grönland), és azokat is, ahol nem fagy van. Ezt tekintjük 100%-nak, amikor a szárazföldi arányokról beszélünk.

---

2. A 100% jéggel borított része

A Föld teljes szárazföldi területének (a 100%-nak) kb. 10-11%-át borítja állandóan jég.

---

3. A 100% már elsivatagosodott része

A Föld teljes szárazföldi területének (a 100%-nak) kb. 10-14.35%-a már elsivatagosodott. Ezek azok a területek, amelyek a vízhiány és a degradáció miatt már gyakorlatilag sivatagi körülmények közé kerültek.

---

4. A 100% fenyegetett része (további elsivatagosodás veszélye)

A Föld teljes szárazföldi területének (a 100%-nak) további kb. 26-30.75%-át fenyegeti az elsivatagosodás veszélye. Ezek a területek még nem sivatagok, de súlyosan degradálódnak, és nagy a kockázata, hogy elsivatagosodnak a vízhiány és a rossz földhasználat miatt.

---

5. Összesítve: a 100% mekkora része (a már sivatagossal együtt) válhat sivataggá?

Ez az a rész, ahol a két kategória (már elsivatagosodott + fenyegetett) összeadódik, hogy megmutassuk a probléma teljes kiterjedését a Föld szárazföldjén:

• Alsó becslés: 10% (már elsivatagodott) +26% (fenyegetett)=36%
• Felső becslés: 14.35% (már elsivatagodott)+30.75% (fenyegetett)=45.1%

Tehát a Föld teljes szárazföldi területének körülbelül 36-45%-a az, amelyet valamilyen formában már érint az elsivatagosodás (azaz már elsivatagosodott, vagy súlyosan fenyegetett).

---

6. A jéggel nem borított, lakható szárazföldre nézve mindez

Ez a pont, ahogy te is kiemelted, különösen fontos, mert azokat a területeket érinti, ahol az emberiség ténylegesen él és gazdálkodik!

• A Föld teljes szárazföldi területének (a 100%-nak) kb. 89-90%-a az a jégmentes szárazföld, ahol élünk.

Most nézzük meg, hogy ennek a 89-90%-nak hányad részét teszi ki az összes elsivatagosodás által érintett/fenyegetett terület (azaz a 36-45%):

• Alsó becslés: 36% (összes érintett)/90% (jégmentes szárazföld)≈0.4=40%
• Felső becslés: 45.1% (összes érintett)/89% (jégmentes szárazföld)≈0.5067≈50.7%

Tehát, ha a jéggel nem borított, lakható és művelhető szárazföldi területeket nézzük, akkor annak körülbelül 40-51%-át érinti az elsivatagosodás (már elsivatagosodott vagy súlyosan fenyegetett). Ez egy drámai szám, ami rávilágít a probléma közvetlen hatására az emberi életre és a természeti erőforrásainkra.

---

Elsivatagosodás és a jéggel borított területek olvadása

A két folyamat, az elsivatagosodás és a jégtakarók olvadása, a klímaváltozás hatásai, de nem járnak kéz a kézben oly módon, hogy az egyik „kompenzálná” a másikat.

1. Jár-e az elsivatagosodás a jéggel borított részek elolvadásával?
   
   • Közvetlenül nem. Az elsivatagosodás elsősorban a vízhiányos területeken (drylands), illetve az azzá váló régiókban zajlik, ahol a magasabb hőmérséklet, a csapadék megváltozott eloszlása és a helytelen földhasználat vezet a talajdegradációhoz.
     
   • A jéggel borított területek olvadása a globális hőmérséklet-emelkedés (klímaváltozás) közvetlen következménye. Bár mindkettő oka a klímaváltozás, az elsivatagosodás nem okozza a jég olvadását, és az olvadás sem oldja meg az elsivatagosodást. Sőt, az olvadó gleccserek és jégsapkák, bár rövid távon több vizet juttatnak a rendszerekbe, hosszú távon vízhiányhoz vezetnek azokban a régiókban, amelyek hagyományosan a gleccserek olvadékvízére támaszkodnak (pl. Ázsia nagy folyói).
     
2. Mekkora az a terület, ahol a jég alatt esetleg lakható, élhető szárazföld keletkezhet így?
   
   • Ez egy nagyon spekulatív kérdés, de a tudományos konszenzus szerint ez a terület nem lesz jelentős, és a keletkező „új” föld nem lesz azonnal vagy könnyen „lakható, élhető”.
     
   • A jéggel borított területek nagy része, mint az Antarktisz és Grönland, alatt fekvő szárazföld rendkívül barátságtalan. Vastag jég nyomása alatt deformálódott, sok helyen hegyvidéki, másutt mélyen a tengerszint alatt fekvő terület. A talaj minősége rendkívül szegényes lenne, és az éghajlat még az olvadás után is rendkívül mostoha maradna (extrém hideg, erős szelek).
     
   • Ráadásul az olvadás hatalmas mértékű tengerszint-emelkedést okozna, ami a Föld jelenlegi, leginkább sűrűn lakott parti területeinek nagy részét víz alá süllyesztené. Tehát, ha keletkezne is valamennyi új, jégmentes szárazföld, azt nagyságrendekkel felülmúlná a víz alá kerülő termőföld és városi terület nagysága.
     
   • Összességében tehát nincs szó arról, hogy az olvadás „új lakható területeket” hozna létre, ami ellensúlyozná az elsivatagosodást vagy a tengerszint-emelkedést.
     
3. A két folyamat (elsivatagosodás – felolvadás) időben arányban van-e, vagy valamelyik várhatóan előbb bekövetkezik?
   
   • Nem, időben nincsenek arányban, és mindkettő már javában zajlik, de különböző tempóban és eltérő hatásokkal.
     
   • Az elsivatagosodás egy folyamatos, regionális probléma, amely már most is milliók megélhetését fenyegeti, és viszonylag gyorsan halad előre a már száraz területeken. A hatásai (terméskiesés, ivóvízhiány) közvetlenül és azonnal érezhetők.
     
   • A jég olvadása is egy folyamatos és gyorsuló jelenség, de a tengerszint-emelkedés, mint legdrámaibb következmény, évszázadok alatt bontakozik ki teljesen. Bár a gleccserek már most is visszahúzódnak, és a sarki jégsapkák is olvadnak, az óriási jégtömegek teljes eltűnése és az abból fakadó globális, több méteres tengerszint-emelkedés egy hosszabb időtávú forgatókönyv.

---

Összefoglalás

Bár mind az elsivatagosodás, mind a jégtakarók olvadása a klímaváltozás súlyos következményei, nem számíthatunk arra, hogy az egyik folyamat valahogyan „kiegyenlíti” a másikat. Az elsivatagosodás súlyosbítja a vízhiányt a meglévő szárazföldi területeken, és rombolja a termőföldeket, míg a jég olvadása elsősorban a tengerszint emelkedésén keresztül fenyegeti a partvidéki területeket, és hosszú távon a gleccserfüggő régiók vízellátását.

A legfontosabb üzenet az, hogy mindkét folyamat ellen haladéktalanul cselekednünk kell, csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását és alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez, például a víztakarékossággal.

Mit tehetünk mi, egyszerű felhasználók?

Hogy is mondta Eldridge Cleaver amerikai író, polgárjogi aktivista?

Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.

Ez a kijelentés jól tükrözi, hogy mindenkinek aktívan részt kell vennie a társadalmi problémák megoldásában, és a passzivitás is hozzájárul a fennálló helyzethez.

No, de mit tehetünk mi? Mivel járulhatunk hozzá, hogyan lehetünk részesei a megoldásnak?

Víztakarékossági tippek a háztartásoknak

Rengeteg megoldás van, igyekszünk is majd minél többet megmutatni, de addig is fogadd szeretettel ezt a néhány ötletet, melyek java nem kerül pénzbe, pusztán egy kis odafigyelést igényel! Ami pedig pénzbe kerül, azokra sokszor lehet találni közösségi megoldást! Majd ezekről is beszélünk.

A fürdőszobában

• Zuhanyozással lehetőségünk van rá, hogy akár mindössze csak harmadannyi vizet használjunk el, mint amikor kádban fürdünk. Persze a zuhanyzás ideje és a zuhanyrózsa típusa sem mindegy! Hiszen egy 8-10 perces zuhany közben hagyományos, régebbi típusú zuhanyrózsák esetében percenként akár 15-20 liter vizet is elfolyathatunk, ami ugyanúgy 120-200 liter vizet is jelenthet, mint a fürdőkádas fürdés esetében.
  
  Ezért ha van rá mód, akkor szerezz be víztakarékos zuhanyfejet! A modernebb zuhanyrózsák általában 10-14 liter/perc körüli fogyasztással működnek, míg az igazán víztakarékos modellek képesek akár 6-8 liter/perc alá is szorítani a fogyasztást, gyakran úgy, hogy levegővel dúsítják a vízsugarat, így a nyomásérzet megmarad. Ezzel tehát önmagában 50-70%-ot takaríthatsz meg, azaz mindössze fele-egyharmada vizet fogyasztasz el.
  
  Sőt! Még tovább csökkentheted a vízfogyasztást, ha samponozás és szappanozás idejére elzárod a vizet, hogy ne folyasd feleslegesen! Természetesen a régebbi zuhanyfejekhez is beszerezhetsz víztakarékos szűrőket (perlátor), amellyel ugyanígy csökkentheted a fogyasztást. És persze a világ összes vizét is ki lehet folyatni, ha nem figyelsz az időre.

• Zárd el a csapot borotválkozás és fogmosás közben is, valamint kézmosásnál és ahogy már említettük, zuhanyozásnál is, miközben szappanozod magad! Ez egy apró mozdulat, de naponta sok liter vizet spórolhatsz vele. Csak akkor folyassuk a csapot, ha tényleg éppen használjuk a vizet! Percenként akár 10 liter vizet is megtakaríthatunk vele. A csapokra szerelj víztakarékos szűrőt (perlátort), amely a vízsugarat levegővel keveri, ezzel is csökkentve a folyó víz mennyiségét!
  
• És bármilyen meglepő, egy energiatakarékos bojler (vagy hatékony gázkazán – attól függ, hogy mivel állítod elő a háztartásodban a meleg vizet) is segíthet a vízfogyasztás csökkentésében. Hiszen rövidebb idő alatt melegíti fel a vizet (és tovább is tartja a hőt) így kevesebbet locsolsz ki, amíg várod.

• Egy folyamatosan csöpögő csap naponta akár 15-20 liter vizet is elpazarolhat. Egy rosszul záródó WC tartály pedig még ennél is többet. A vízcsapok csöpögését, WC-tartályok szivárgását minél előbb szüntessük meg! A folyamatos csöpögéssel egy hónap alatt akár egy fürdőkádnyi vizet is elpazarolhatunk.

• Tudtad, hogy a háztartás összes vízfogyasztásának legalább a harmada (33%) a WC használattal megy el? Igen! Ivóvizünk egyharmadát a WC-n húzzuk le. Természetesen erre is vannak megoldások, most egyelőre nézzük a WC-tartályt! A WC-tartály megválasztásakor számos lehetőség kínálkozik, a szürke víz hasznosításától elkezdve a tartály méretéig, érdemes tájékozódni. Egy takarékos tartállyal akár harmadára is csökkenthetjük a felhasznált víz mennyiségét. Ha teheted, akkor szerelj be kétfunkciós WC-tartályt! Ezekkel lehetőség van kisebb és nagyobb mennyiségű öblítésre, így kevesebb víz fogy feleslegesen.
  
• A WC-t ne használjuk szemetes helyett, olajat, ételmaradékot sose öntsünk bele! Ezek egyrészt szennyezik a vizet, másrészt a WC lehúzásával és többlettakarításával feleslegesen sok vizet használunk.

• Vízgyűjtés a zuhanyzás előtt. Praktikus megoldás lehet, hogy amíg várod, hogy felmelegedjen a víz a zuhanyhoz, addig összegyűjtöd egy vödörbe a hideg vizet. Ezt felhasználhatod növényöntözésre, felmosásra, vagy akár a WC öblítésére is.

A konyhában

• A mosogatást se folyamatosan folyó vízsugár mellett végezd! Vagy egyenként mosogatod és öblíted el az egyes darabokat (miközben a mosogatótálcában alatta lévő többi darabra folyik az öblítéskor a víz, ezzel is segítve a szennyeződések feloldását a még el nem mosogatott darabokban, illetve többször hasznosul ugyanaz a víz), vagy gyűjtsd össze a mosatlant a mosogatóba, vagy egy tálba és a mosogatószeres vízben mosd át őket, majd öblítsd le. Miközben átdörzsöld a mosogatószerrel a mosatlant, illetve amíg a csepegtetőre helyezed a már elmosott edényt, tányért, poharat, evőeszközt, akkor szintén zárd el a csapot!

• A mai mosogatógépek már nagyon energia- és víztakarékosak. Rengeteg időt megtakaríthatsz velük. Ha nincs mosogatógéped, akkor nem feltétlenül javasoljuk a beszerzését, de ha van., akkor érdemes használnod, mert a modern mosogatógépek sokkal víztakarékosabbak, mint a kézi mosogatás, főleg ha csak teljesen feltöltve indítod el őket.
  
• Ne folyó víz alatt olvaszd fel a fagyasztott élelmiszereket! Vedd ki őket előző este a fagyasztóból, és tedd be a hűtőbe! Reggelre felolvad annyira, hogy fel tudd dolgozni. Ha pedig valamiért meghiúsulna a feldolgozás, az étel még mindig nagyobb biztonságban van a hűtőben egy kicsivel későbbi felhasználáshoz.

Részletesebben

A normál hűtőrészben az ideális hőmérséklet általában +3°C és +5°C között van, a legtöbb szakértő a +4°C-ot javasolja. Ez az a tartomány, ahol az élelmiszerek frissek maradnak és a baktériumok szaporodása minimális. A fagyasztórészben pedig az optimális hőmérséklet -18°C és -22°C között mozog. Sok hűtő -19°C-ra van alapértelmezetten beállítva, de a -18°C a legelterjedtebb ajánlás a hosszú távú élelmiszer-eltarthatóság érdekében. Tehát ha az ajánlott értékeket vesszük alapul, akkor a hőmérsékletkülönbség 20-25°C, ami bőven elegendő a kiolvadáshoz.

• Ha elfelejtetted időben áttenni, vagy akár kivenni a fagyasztott élelmiszert, akkor – bár mi nem szeretjük, de – ha van modern, energiatakarékos mikród, akkor annak az olvasztási funkcióját is használhatod. De érdemesebb előre gondoskodni, és semmiképpen sem folyó vízben olvasztani.

• Ugyanígy a gyümölcsök, vagy italok hűtését se folyó hideg vízzel old meg a nyári melegben!

A mosókonyhában

• Csak akkor indítsd el a mosógépet, ha teljesen megtelt! A félig üres mosógép ugyanannyi vizet fogyaszt, mint a teli.

• Használd a mosógép energiatakarékos vagy rövid programjait! Ha a ruhák nem túl piszkosak, ezek a programok is tökéletesen elegendőek.
  
• Érdemes a mosógépben a „víztakarékos” programokat használni.
  
• Csökkentsük a felhasznált vegyszerek (takarítószerek, kozmetikumok) mennyiségét, hiszen ezek mind szennyezik vizeinket!

A kertben és az udvaron

• Gyűjtsd az esővizet! Szerelj fel esővízgyűjtő tartályokat az ereszcsatornák alá. Ezzel a vízzel locsolhatod a növényeket, vagy akár a WC-t is öblíthetsz vele. Ez komolyan csökkentheti az ivóvíz-fogyasztást. Erre majd mi is mutatunk praktikus megoldásokat a továbbiakban. Az esővíz hasznosítása egy régi és egyszerű praktika, mégis számtalan aspektusát mellőzzük manapság. A háztartásokban a gyors vízelvezetés kapott nagy szerepet a víz megtartása helyett. Pedig például egy 100 négyzetméter alapterületű tetőre évente átlagosan 58 köbméter víz hullik még ezen a klímán is, melynek nagy részét össze tudjuk gyűjteni, ha megfelelően csináljuk.

• Öntözz okosan! A legjobb, ha kora reggel vagy késő este locsolsz, amikor alacsonyabb a párolgás. Inkább kevesebbszer, de alaposan öntözz, hogy a víz mélyre jusson.
  
• Takard a talajt! A mulcs (kéreg, faforgács, szalma) segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, így kevesebb öntözésre lesz szükség. Erre majd mutatunk megoldásokat a permakultúra rovatunkban.

• Használj csepegtető öntözőrendszert! Ez a rendszer közvetlenül a növények gyökereihez juttatja a vizet, minimálisra csökkentve a párolgási veszteséget.
  
• Válassz szárazságtűrő növényeket! Hosszú távon érdemes olyan növényeket ültetni, amik jól bírják a szárazságot, és kevesebb öntözést igényelnek.
  
• Ne locsold a járdát és az utat! A por söpréssel is eltávolítható.

• Ha van medencéd, akkor azt takard le, ha nem használjátok! Ez csökkenti a párolgást és a szennyeződést, így kevesebbszer kell feltölteni, vagy tisztítani.

Teljes megtakarítási potenciál – Összegzés

Ha minden fenti javaslatot következetesen betartunk, a háztartás teljes vízfogyasztását akár 32% és 68% közötti mértékben is csökkenthetjük!

Ez egy széles sáv, mivel a tényleges megtakarítás nagyban függ attól:

• hogy milyen mértékben sikerül a takarékosabb megoldásokat bevezetni,
• hogy milyen mértékben sikerül a jelenlegi vízfogyasztási szokásainkat megváltoztatni,
• hogy mik a jelenlegi állapotok és szokások a háztartásban.

Természetesen nagyon sok ötlet van még, melyekkel tovább tudjuk fokozni a vízmegtakarításunkat. Ez most csak néhány példa volt ízelítőképpen. Ha tetszett, kérünk oszd meg másokkal is, illetve szeretettel várjuk a te ötleteidet, mindennapi praktikáidat is!