Úgy érezte magát, mint egy katonai gyakorlóterep, melyet épp most szántott fel egy páncélos hadosztály. Rajta is átdübörögtek azok a bizonyos lánctalpasok.
A tél még sosem érkezett ilyen csikorgatóan. Pedig nem volt igazán hideg.
Már csak álmodni tudott. Persze nem éjszaka, mert akkor már aludni sem.
Menekülni akart ebből a fránya helyzetből, de egyre biztosabban tudta, hogy ez reménytelen. Megtanult a túlélésre játszani.
Ezeregy oka lenne rá, hogy kiszálljon. Csak lehetősége nincs egy sem.
Széppé öregedett benne az idő.
Sokszor elgondolkodott már, hogy vajon minek közönheti mindezt.
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.