egy gyászfolyamat a Megbékélés Labirintust járva, a segítő megéléséből Már ekkor fogyni kezdett a zsebkendő, pedig még csak egy körben ülve beszélgettek a gyász folyamatáról. Tizenegy nő és Beni. S, hol volt még a Megbékélés Labirintus! Aztán az egyes fázisokat páros performanszok keretében adták elő. Beni számára lenyűgöző volt látniFolytatom az olvasást!
avagy őrséget váltani az ősrégi felett a labirintusban Beni azok közé tartozik, akik traumák garmadáját hozzák és tisztítják mind a női, mind a férfi vonalon. Ennek megfelelően hívta be a kapcsolatait, s tanulásként csúszott áldozati szerepekbe. Mindig istenítette és gyógyítani akarta a kapcsolataiban a nőket, s nem értette miért kelleneFolytatom az olvasást!
…és ezt tiszta szívből tettem. Amikor megtudta, hogy megfogantam, akkor el akart vetetni. Még nem voltam négy éves, amikor azt mondta anyámnak – Jobb helyen van nálad! – és elhagyott bennünket. Alig múltam negyven, amikor egy hagyatéki tárgyalásra szólító közjegyzői idézésből tudtam meg, hogy már nem él. Közte semmi…. EbbenFolytatom az olvasást!
Soha nem tudtam mi az a gyűlölet. Egyszer azonban beköszöntött az én életembe is. Sokáig kellett dolgozzon rajta, de egyszer csak sikerült áttörnie a falakat. Végül is meg kellett tapasztaljam, hogy tudjam milyen végtelen és csodálatos érzés a megbocsátás. Le sem tudom már írni, hogy miket éreztem. Hogy milyen gondolatokatFolytatom az olvasást!
…avagy életiskolai gyorstalpaló „Ülj le mellém, valamit mondok!” A történet persze nem itt, hanem a velem született múlttal kezdődik. De azt még nem írtam meg. Mármint nem a múltat nem írtam meg, hanem az arról szóló bejegyzést. De hamarosan az is meglesz. Hiszen a saját, jövőbe nyúló múltunk vezet elFolytatom az olvasást!