Párhuzamok vonzásában

A Bert Hellinger által kidolgozott családállítás módszere a 80-as évek második felében kezdett el terjedni világszerte. Magyarországon a módszer az 2000-es évek elején vált ismertté. Fontos dátum a magyarországi terjedés szempontjából, hogy maga Bert Hellinger 1995-ben járt először Magyarországon a Családterápiás Egyesület meghívására, majd 2006 május 5-én elindította a magyarországi Hellinger Intézetet. Ekkor egy konferenciát is tartott a Jogi Egyetem dísztermében.

1937-et írunk, javában zajlik a Párizsi Világkiállítás. Papp Lajos, Papp Zoltán apai nagyapja, egykori kőfaragó, író, újságíró és politikus Franciaországba érkezik, hogy találkozzon gróf Károlyi Mihállyal, Magyarország egykori miniszterelnökével és köztársasági elnökével. Károlyi a Horthy-korszakban hivatalosan kegyvesztett lett hazájában, hazaárulásért elítélték, vagyonát elkobozták, emigrációba kényszerült. Papp Lajos feladata az antifasiszta magyarok világkonferenciájának előkészítése volt, s hogy megnyerje Károlyi Mihályt az ügynek. A konferencia célja, hogy a világ minden táján szétszóródva élő magyarok delegáltjai pártállástól függetlenül kinyilatkoztassák, hogy harcolnak a fasizmus ellen. Károlyi készséggel vállalta a feladatot.

83 évvel később az unoka, Papp Zoltán megkeresi Károlyi György nagykövetet (Károlyi Mihály gróf dédunokaöccsét) egy levélben, akitől ugyanazt a közvetlen kedvességet és azonnali rendelkezésre állást kapja, mint amit nagypapája kapott Károlyi Mihály gróftól. Károlyi György meg is hívja Zoltánt, hogy közösen idézzék fel a múltat, és a lehetséges együttműködésről egyeztessenek művészeti és kulturális vonalon a fehérvárcsurgói kastélyban. Zoltán egyébként egész községet megmozgató programokat tervez és valósít meg, például a Nemzetközi Békejel Mozgalom keretében. Filmjét levetítik a budapesti Hősök terén is.

Károlyi Mihály gróf ekkor Londonban él, de a megbeszélésre ő is Párizsba utazik.

Károlyi György ekkor még (2020) Párizsban él a családjával, Magyarország párizsi nagyköveteként. A megbeszélések Papp Zoltánnal online zajlanak. Károlyi György 2015-ben lett Magyarország párizsi nagykövete, és 2020 decemberéig tölti be ezt a tisztséget, amikoris Habsburg György váltja őt.

Az első találkozóra Tamás Aladár költő, író, műfordító, szerkesztő, politikus, diplomata és Bölöni György Kossuth-díjas magyar író, újságíró, művészettörténész és diplomata közreműködésével kerül sor Párizsban.

Az újkori találkozást Károlyi Györggyel szintén egy művész, Bánhalmi Norbert fotós, Zoltán fotós nagykövettársa inspirálja, akivel Zoltán a Rege Galéria Tihanyban találkozik először egy közös projekt képkiállítás megnyitóján. Norbert felveti egy párizsi képkiállítás ötletét, s hogy fel kellene venni a párizsi magyar nagykövettel, Károlyi Györggyel a kapcsolatot. Zoltánnak több sem kell, hiszen felelevenedik benne a családi vonal, s a családfakutatás folytatásának lehetősége. Később egy veterán újságíró segítségével talál egy korabeli hanganyagot is, melyen Papp Lajos az 1937-es párizsi találkozóról mesél az archív felvételen. Zoltán nem kis meglepetést okoz édesanyjának is a felvétellel, amikor megmutatja neki, hiszen az anyuka ekkor már 47 éve nem hallotta apósa hangját, és nem is tudott az archív felvétel létezéséről.

Bölöni György intenzív kapcsolatban áll a kor párizsi szellemi életének több kiemelkedő személyiségével, legnevesebb francia festőivel, íróival, költőivel. Gyakran ebédel Rodinnel a meudeoni műteremben. Mélyen beágyazódott a párizsi magyar értelmiségi emigrációba, ismert Ady Endréhez fűződő barátságáról és szerepéről a magyar diaszpóra élénk művészeti és irodalmi életében. Bölöni György kulcsfontosságú alakja az „antifasiszta szellemi ellenállásnak”, és prominens pozíciót tölt be az „Association des Amis de la France” (Franciaország Barátainak Egyesülete) alelnökeként, amelynek elnöke maga Károlyi Mihály gróf. Bölöni György két évvel később Tamás Aladár íróval közösen – aki szintén 1937-től élt Franciaországban – megalapítja a Magyar Írók és Művészek Szervezetét Párizsban.

Papp Zoltán 2010 és 2013 között felépít és üzemeltet egy rendezvényközpontot Budapesten, a MOM Parkban, mely az értékadó rendezvények mekkája lesz, ahol számos művész, híres ember és vállalkozó ad elő. Zoltán ezt megelőzően és később is számos nagyrendezvény ötletét dolgozza ki és valósítja meg, rengeteget szerepel a különféle helyi és országos sajtóban. 2020-ban pedig márkanagyköveteként filmes újságírói csapatot alapít, kortárs művészekkel, festőkkel, zenészekkel, cirkuszi előadókkal, írókkal, színművészekkel készítenek filmes és fotós interjúkat, valamint podcast adásokat, és kiállításokat szerveznek a számukra a Rege Galéria Tihanyban.

Papp Lajos írója és szerkesztője lesz a franciaországi Magyar Szemlének, Tamás Aladárral közösen pedig megalapítja a párizsi Üzenet című folyóiratot, maguk köré gyűjtve az emigráns írókat, költőket, művészeket.

Unokája, Papp Zoltán eleinte szabadúszóként publikál számos kiadványba, majd megalapítja a The Life Explorers magazint és a Fotónovella projektet, melyhez több fotógráfus, festő és kortárs író csatlakozik.

Tamás Aladárt a francia hatóságok 1939-ben internálják, szabadulásához annak az Illyés Gyulának a beadványa is hozzájárul, aki pár évvel korábban szintén francia emigrációban élt, és ugyanazon körökben mozgott. Hazatértét követően Illyés Gyula tihanyi háza legendás irodalmi találkozóhellyé válik. 1943-tól haláláig itt tölti ideje nagy részét. Negyven év alatt rengeteg külföldi és magyar író, költő vendégeskedik nála. (Illyés Gyula háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.)

Papp Lajos hazatértét követően nem sokkal épp Veszprém megye országgyűlési képviselője lesz, ahol Tihany is található. Mindeközben folytatja írói és újságírói tevékenységét is. Papp Zoltán pedig épp Tihanyban kezdi meg a művészeti interjúkat és a kiállításszervezésben való közreműködését a magazinjával.

A sors iróniája, hogy az 1937-es magyarok antifasiszta világtalálkozója elmarad, de két évvel később, 1939-ben egy nemzetközi kongresszus keretében végül mégiscsak megvalósulnak az elképzelések. Károlyi Mihály itt elmondja a beszédét.

Károlyi György és Papp Zoltán sem tud konkrét időpontot egyeztetni, elsőre mert a világjárvány közbeszól. 2025-ben azonban Papp Zoltán meghívást kap, hogy labirintus előadást tartson és egy labirintust építsen a Károlyi Kastélyban Fehérvárcsurgón. Ám végül más kapja a lehetőséget az előadásra és a labirintusépítésre is. Zoltán mindösszesen csak a helyét jelöli ki az alkotásnak. De ahogy nagypapája esetében két évvel a tervezethez képest végül megvalósulnak a célkitűzések, talán egyszer Zoltán esetében is így lesz Károlyi Györggyel.

A múltkutatás hatására Papp Zoltán fejébe veszi, hogy bejárja és dokumentálja nagyapja, Papp Lajos Párizsig vezető útját, s amennyiben megvalósul a Párizsba tervezett képkiállítást. Az erről készült kép és videoanyagból pedig a 2021-es Kékszalag előestéjén gondol nyitni egy kiállítást az Apátsági Rege Galériában, hiszen ebben az időszakban százezres tömeg fordul meg a félszigeten.

A Kékszalag gondolata inspirálja Papp Zoltánt a további kutatásra, hátha sikerül további összefonódást találnia a művészetekkel, a kultúrával, a történelemmel és saját, illetve családja történelmével.

Így fedezi fel, hogy szintén 1937-ben épül meg a második Rabonbán, a Balaton legendás vitorlása, mellyel Bujtor István színművész, rendező és forgatókönyvíró később három bajnoki címet is nyer, s mely vitorlás 1969-ben nyeri meg a Kékszalagot.

2018-ban Bujtor István posztumusz Pro Tihany díjat kap, melyet felesége, Bujtor Judit vesz át, Csáki Maronyák Éva festőművészt Balatont ábrázoló festményével, melyen Bujtor István Rabonbánt ábrázoló vitorlása látható.

Bujtor nagyon jó kapcsolatot ápol a bencésekkel, szerepelteti is őket a Pogány madonna című filmjében az apátság múzeummal. Az Apátsági Rege Cukrászdát is a tihanyi bencések üzemeltetik. Papp Zoltán szintén nagyon jó kapcsolatot alakít ki velük a kiállítások és interjúk kapcsán.

2020 augusztusában Bujtor emléknapot tartanak a Tihanyi Apátsági Múzeumban, miközben Papp Zoltán megtudja, hogy egy barátjának az édesapja volt az egyik hivatalos fotósa a filmnek, s statisztaként is szerepel bene. Barátja felajánlja, hogy felkutat pár archív fotót édesapja hagyatékából.

A kutatás így hát immáron a Rabonbán vonalán is folytatódik. Kiderül, hogy a vitorlást az az Ugron Gábor építtette, akit Károlyi Mihály nevezett ki vallási és tanulmányi alapokat felügyelő bizottság elnökévé, majd a külügyi tanácsadói testület tagjává.

Ugron Gábor a hajóval meg is nyerte a Kékszalagot. Sajnos a hajó később elpusztul, de Ugron Gábor a nevet megtartja és megépíti a Rabonbán II-őt, melynek később Bujtor István színművészünk lesz a tulajdonosa.

A hajó egyébként az üknagypapáról kapta a nevét, aki a mai napig az országgyűlés legnagyobb szónoka címet viseli, és a szájhagyomány szerint ő volt az utolsó rabonbánja a székelyeknek.

A Rabonbán jelenleg ismét az Ugron család tulajdonában van, miután Dr. Ugron Gáspár Gábor megvásárolta Bujtor István fiától.

Annak idején az üknagypapa is dolgozott Károlyi Mihállyal. Az általa vezetett párt napilapja pedig később Károlyi Mihály politikai munkásságát támogatta, és 1914-ben a lapot irányító szerkesztőbizottságban maga Károlyi Mihály gróf is helyet kapott.

Papp Zoltán riportot készít a csapatával Szabó Sipos Barnabás színművésszel abból az alkalomból, hogy 2021-től a művész lesz az Olympus magyarországi arca, mely márkának Zoltán is a nagykövete. Szabó Sipos Barnabásról kevesen tudják, hogy előbb volt festő, mint színművész és ráadásul még zenél is.

Mily meglepő, hogy Szabó Sipos Barnabás épp a Rabonbán jelenkori legénységének a tagja.

Papp Lajos 1906. március 8-án látta meg a napvilágot Tiszaroffon, egy kilencgyermekes kovács családban. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte. Fiatal fiúként egy kölcsönkért télikabátban és vásott bakancsban vágott neki a nagyvilágnak, hogy szobrászművész lehessen. Eredetileg szobrásznak készült, azonban anyagi nehézségek miatt kőfaragó szakmát tanult Egerben, ahol 1925-ben segédlevelet szerzett.

A pénztelenség miatt csupán a kőfaragó mesterséget volt lehetősége kitanulni.

A benne élő művész azonban már tanonc korában is megnyilvánult. Rendkívül tehetséges rajzoló volt, bár rejtegette ezt a tehetségét. Egy tanára adta be helyette az egyik rajzát egy iskolai pályázatra, amit meg is nyert.

A díjból vásárolta meg élete első új nadrágját. Addig mindig mások által levetett, ütött-kopott holmikban járt, melyek sehogyan sem illettek rá. Nagyon szegények voltak…

Az Egerben töltött tanoncévek, az inassors lelke mélyéig megalázta, de meg is keményítette. A húszas évek végén (1927) segédlevéllel a zsebében került Budapestre. Itt tapasztalta meg az osztálykülönbségekből adódó feszültségeket és került kapcsolatba a munkásmozgalommal.

Egy sérülés miatt végül nem lehetett kőfaragó. Művésznek indult, de ennek a balesetnek köszönhetően ezt az álmát fel kellett adnia. Így lett író, újságíró és politikus. Visszaemlékezéseit megírta egy önéletrajzi regényben és egy antológiában is, melyeket fentebb már említettem.

Anyukám elbeszélései és egy, a nagynénémnek írt levél tanúsága szerint is végtelenül korrekt és egyenes ember volt. Soha, még a családja érdekében sem használta ki a befolyását. Nem szerzett tisztességtelen előnyöket sem magának, sem másnak. Pedig hatalmában állt.

Állítólag én a mindene voltam. Imádott engem. Sajnos csak a fényképekről tudom, hogy ki volt ő. Három éves voltam, amikor meghalt. A szüleim nem sokkal később váltak. Ha voltak is, az agyam törölte az emlékeket. Most kezdtem kutatni utána…

Másik nagypapám, Világi József igazán különleges ember volt. Nagyon okos, mindig kitűnő volt a bizonyítványa. Amíg tanulhatott…

De sajnos ős sem tanulhatott sokáig, ahogyan a másik nagypapám sem. 10 éves volt amikor meghalt az apukája. Az általános iskola után így ipari szakiskolába ment, hogy mielőbb eltarthassa a nővérét és az édesanyját. Álmodnia sem lehetett többé felsőoktatási intézményről…

Viszont kiváló szakember lett belőle. Kiváltotta az ipart, és egész életében kőművesmesterként dolgozott, otthont adva számos magyar családnak.

De részt vett például a budapesti Nyugati pályaudvar műemlék homlokzatának felújításában is.

Egy mérnök barátjával közösen irt szakkönyvet, de lemondott arról hogy az ő neve is szerepeljen a könyvön, mert a mérnöknek 11 gyereke volt és nagyon kellett neki a pénz. Nagypapám pedig ezzel is támogatta, nemcsak végtelen szakmai tudásával.

Nagypapámat nagyon tisztelték az emberek, senki nem hívta Józsinak vagy Jóskának, Világhi úrnak hívták a szomszédok is. A származását most kezdem kutatni, mert a bizonyitványában az apai aláírás Wilághy György volt, amit ő 18 éves kora után egyszerűsített Világira.

Roma emberekkel is dolgoztatott. Napidíjat fizetett nekik arra számítva, hogy másnap nem jönnek. De jöttek, mert jó és tisztességes, bár szigorú főnök volt.

Számos fényképem van róla, amelyeken ugyan munkásnadrág van rajta, de fehér ingben és nyakkendőben locsolja a kertet, amikor építette a családi házunkat, ahol én is felnőttem. Mindig, minden körülmények között egy úr volt.

Bár bakonyi betyárnak hívták, mert Bakonyrédén született és nőtt fel, és kellően csibész, és egy jó humorú belevaló vagány is volt, de egész életében tisztességesen és keményen dolgozott, és mindene volt a családja.

Sajnos én már nem tudtam megadni neki azt az örömöt, amit egy unoka megadhatott volna. Beteg volt már addigra, csak szürke árnyéka önmagának, én pedig túl kicsi még, és rettenetesen féltem tőle. Nem tudom leírni a fájdalmamat…

Az élethosszig tartó tanulás az ismeretek és készségek önkéntes és önmotivált elsajátítását jelenti az ember egész élete során, magában foglalva a formális és informális tanulási tapasztalatokat egyaránt. Ez egy folyamatos személyes és szakmai fejlődési folyamat, amelyet egyéni szükségletek és célok vezérelnek.

Jellemzők

• Önkéntes és önmotivált: Az élethosszig tartó tanulást az egyén tanulási vágya hajtja, nem pedig kötelezettség.
• Folyamatos és megszakítás nélküli: A tanulás nem áll meg a formális oktatással; ez egy egész életen át tartó törekvés.
• Formális és informális: Ide tartozik a strukturált keretek között zajló tanulás (pl. tanfolyamok, workshopok), valamint az önálló, tapasztalatokon, olvasáson és felfedezésen keresztül történő tanulás is.
• Személyes és szakmai fejlődés: Az élethosszig tartó tanulás célja lehet személyes gazdagodás, karrierfejlődés vagy mindkettő.

Fontossága

• Alkalmazkodóképesség és versenyképesség: Egy gyorsan változó világban az élethosszig tartó tanulás segít az egyéneknek alkalmazkodni az új technológiákhoz, munkaerőpiaci változásokhoz és kulturális eltolódásokhoz, ezáltal versenyképesek maradnak karrierjükben.
• Személyes fejlődés és jólét: Ösztönzi a kíváncsiságot, bővíti az ismereteket, hozzájárul a személyes kiteljesedéshez és a mentális jóléthez.
• Társadalmi befogadás és aktív állampolgárság: Az élethosszig tartó tanulás a személyes fejlődési és társadalmi részvételi lehetőségek biztosításával növelheti a társadalmi befogadást.

Példák

• Online tanfolyamok elvégzése egy új készség vagy nyelv elsajátításához.
• Könyvek vagy cikkek olvasása érdeklődési körökben.
• Workshopokon vagy szemináriumokon való részvétel, amelyek személyes vagy szakmai fejlődéshez kapcsolódnak.
• Mások mentorálása vagy tudás megosztása.
• Olyan tevékenységekben való részvétel, amelyek kihívást jelentenek és bővítik a világról alkotott ismereteket.

Összességében az élethosszig tartó tanulás arról szól, hogy egy növekedési szemléletmódot sajátítsunk el, és aktívan keressük a lehetőségeket a tanulásra és a fejlődésre egész életünk során.

Károlyi György 1978 és 2005 között különböző vezetői szerepeket tölt be az olasz FIAT párizsi kirendeltségén: eleinte kommunikációs főmunkatárs, pénzügyi osztályvezető, az elnök-vezérigazgató személyes tanácsadója, majd a cég gazdasági igazgatója, ahonnan 2005-ben nyugdíjba is megy.

Papp Zoltán 2025-ben Olaszországba emigrál, ahol otthonra lel egy Montegiordano nevű kis hegyi faluban, és együttműködésbe kezd Rocco Introcaso polgármester úrral és vele a környező hegyi települések önkormányzataival. Ki tudja? Az újkori találkozó talán itt jöhet létre Károlyi Györggyel?

Történetünk számos szereplője töltött be nagyköveti szerepet életük hosszabb-rövidebb szakaszában. Bár Károlyi Mihályt sokan inkább miniszterelnökként és köztársasági elnökként ismerik, de nagyköveti megbízatása is volt. Az első világháború utáni, rövid életű Magyar Népköztársaság nagykövete volt Svájcban (Bernben), 1919-ben. Bölöni György Magyarország párizsi nagykövete volt 1945 és 1947 között. Tamás Aladár ugyancsak Magyarország párizsi nagykövete volt 1947 és 1949 között. Károlyi György pedig – ahogy már említettem – szintén Magyarország párizsi nagykövete volt 2015 és 2020 között.

Inkább csak érdekesség, mintsem fajsúlyos párhuzam, de Papp Zoltán is betölt két nagyköveti szerepet: az OM System márkanagykövete 2018 óta, és a Magyar Labirintus Társaság Világutazó Labirintusépítő Nagykövete is egyben, 2025 február óta.

Az írással, valamilyen írószövetséggel, és úgy általában a művészetekkel azonban mindenkinek intenzív kapcsolata volt, illetve van.

Érdekesség, hogy Papp Lajos is kőfaragóként kezdte, mint Rodin, de egy baleset miatt fel kellett adnia azt az álmát, hogy szobrász legyen. Így lett író, újságíró és politikus. Megírta visszaemlékezéseit egy önéletrajzi regényben.

Az unokát, Papp Zoltánt már kisgyermek korától inkább a művészetek érdeklik, de miután gyermekfejjel sikerül megjavítania egy elektromos autópályát, szinte kikövezettnek látszik az útja a Műszaki Egyetemig. Nem lehet az, amire hivatott volt. De egész életében ír.

Világi Józsefnek volt három nagynénje akik Amerikában éltek. Amikor 10 éves korában meghalt az apukája, akkor őt is ki akarták vinni magukkal. De a hazafele úton vonatbalesetük volt és az egyikük nem élte túl. Ezek után a másik kettő nagynéni sem tért többé soha vissza Amerikába.

Az unoka, Papp Zoltán háromszor indul neki a világnak, hogy a gyermekeinek jobb életet teremtsen, de kétszer is tragédiák sorát szenvedi el, ami hazakényszeríti. Végül 54 évesen Olaszországba emigrál. Világi Mária, Zoltán édesanyja, József leánya ugyan bejárta a világot, de sosem vágyott külföldön élni. Aztán 73 éves korában mégis úgy alakult, hogy külföldre költözik.

Katonaság

Én elkerültem a háborút, nem úgy mint a nagyszüleim. Csak hadgyakorlatra jutottam el a Varsó Szerződés keretében a Kara-kum sivatagig. A délszláv válság idején őrszolgálatban voltam ugyan, de nem vittek a frontra. Papp Lajos a lába miatt nem lehetett katona, de így is részt vett az 1944-es párizsi fegyveres felkelésben (1944. augusztus 19–25.). Világi József nagypapám viszont még szovjet hadifogságban is volt a II. világháborúban, ahonnan hazaszökött.

És ahogy ezt az utolsó mondatot most leírtam, elgondolkodtam. Amikor hatalmas távolságokra voltam a családomtól, mindig majdnem belepusztultam, haza akartam menni. Amikor extrémtúrákra vittek, mindig azt mondták, hogy majd milyen büszke leszek magamra, de én csak úgy voltam vele, ha már elkezdtük, akkor végig is csinálom. Nem jelentett büszkeséget, és nem éreztem a kihívást mint oly sokan, akik meg mindenáron meg akarják hódítani a messzeséget. Sosem értettem, hogy mi az itt belül, ami hatalmas távolságok leküzdésére képessé tesz, miközben nem vágyom ilyen teljesítmények megtételére. De ha már az élet úgy hozza, akkor megteszem. Felkészületlenül, bármilyen állapotomban. Pár történetem megtalálod az Elpazarolt utazásokban is.

Apámnak sem kellett részt vennie fegyveres konfliktusokban. A maga csibész, bohém módján linkeskedte végig az egészet. Állítólag sokat volt futkosón is a dolgai miatt. Talán valahol még megvannak azok a fotók, ahol énekesként pózol katonaruhában. Ejtőernyős volt. Egyszer egy félresikerült ugrásakor az országház kupoláján landolt.

Művészi hajlam, stílusérzék, humor

A művészi hajlamot, a stílusérzéket és a humort pedig szinte az összes felmenőmtől örökölhettem, hiszen az eddig felsoroltakon kívül édesanyám eredetileg francia női szabó volt, édesapám zenélt és fotózott. Ő egyébként szerintem színészként járt volna a legjobban az életében. Amerikában.

Harcművészet

A harcművészeti vonalat talán megint csak apámtól hozhatom (aki cselgáncsozott), bár abszolút nem tudatosan. Anyukám eredetileg engem is elvitt, de gyorsan meguntam, hogy krumpliszsáknak használnak a nagyobbak, akit ide-oda lehet csapkodni a földhöz.

Magamtól sosem akartam harcművészettel foglalkozni. Még nem voltam szerintem 14 éves, amikor megkérdezték a barátaim, hogy elmennék-e velük egy Bruce Lee filmre a Filmmúzeumba. Ebben az egyenletben két ismeretlen volt a számomra: Bruce Lee és a Filmmúzeum.

Fogalmam nem volt, hogy ki az a Bruce Lee és hogy mit csinál. És talán az egyetlen filmszínház az addigi életemben a Kőbánya Mozi volt.

Aztán elhívtak valami kung-fu edzésre is. Még a Bruce Lee film után sem volt teljesen tiszta, hogy az valójában mi is pontosan. De elbűvölt a sok tetőtől talpig feketébe öltözött ember, a széles, színes selyemövekkel a derekukon, ahogy varázslatos mozdulatokat csinálnak a levegőben.

Hogy mi mindentől mentett meg az a hat esztendő, amit heti tíz edzéssel töltöttem? Talán fel sem tudom mérni igazán. De életem meghatározó korszaka volt, és mostanság rendre hallom a spirituális és önismereti tanítóimtól, hogy kezdjem el újra a harcművészetet.

Ez a kérdés rendkívül izgalmas és összetett, és több tudományterületet is érint: genetika, pszichológia, epigenetika, transzgenerációs traumaelmélet, valamint kulturális antropológia. Nézzük meg lépésről lépésre, mi lehet az, amit ilyenkor valójában észreveszünk – és mi az, amit tudományosan igazolhatónak tekinthetünk.

Genetika – Öröklött hajlamok

Bizonyos képességekhez (például zenei hallás, kreativitás, intelligenciafaktorok, empátia, temperamentum) genetikai hajlam örökölhető. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy ezek többnyire poligénes tulajdonságok, tehát sok gén kölcsönhatása és a környezet együttesen határozza meg őket.

Például ha a dédapád szerette a kertészkedést, és te is, az lehet genetikai fogékonyság a természet iránt – de még inkább lehet egy neveltetésből, környezetből, vagy családi narratívából fakadó azonosulás.

Pszichológia – Transzgenerációs minták, sémák

A pszichológia (különösen a sématerápia és családterápia) szerint sok viselkedési minta, sorsismétlés, szerepazonosulás tanult vagy érzelmi azonosulás útján öröklődik.

Ha például apád katona volt, és te is az lettél, az lehet egyfajta tudattalan „szerepvállalás a családrendszerben” – akár az elismerés, akár a kötelességvállalás vágya vezérelhetett.

Epigenetika – A tapasztalatok öröklődhetnek is

Az epigenetika forradalmasította a gondolkodást az öröklésről. Azt mutatja ki, hogy a környezeti hatások (pl. trauma, életmód, stressz) képesek be- vagy kikapcsolni géneket, és ezek az állapotok öröklődhetnek több generáción át.

Például ha egy ősöd megtapasztalt egy háborús traumát, az hatással lehetett a kortizolszint-szabályozására, és ennek nyomai epigenetikai úton akár unokáiban is megjelenhetnek (pl. fokozott szorongásra való hajlam).

Kulturális és családi narratívák

A családtörténetmesélés (narratív pszichológia) alapján sokszor nem is a konkrét élmények, hanem a róluk szóló történetek adják át a mintát.

Például ha gyakran hallottad, hogy „a nagyanyád mindig meg tudta nevettetni a legszomorúbb embert is”, akkor lehet, hogy te is ezt a szerepet vállaltad magadra – nem tudatosan, hanem „beleszületve a történetbe”.

Véletlen párhuzam, vagy tudattalan azonosulás?

Sokszor, amikor „véletlen” párhuzamot fedezünk fel (pl. ugyanazt a szakmát választjuk), az nem biztos, hogy véletlen:

Lehet tudattalan „hűség a családi rendszerhez” (ld. Bert Hellinger – családállítás),

Lehet poszttraumás ismétlési kényszer, vagy épp egyfajta gyógyító ismétlés („én majd befejezem, amit ő nem tudott”).

Tudományosan igazolt következtetések:

Összegzés

Amikor valaki elkezdi kutatni a családfáját, és párhuzamokat fedez fel, az lehet:

• Genetikai hajlam,
• Epigenetikus örökség,
• Tudattalan családi szerepvállalás,
• Kulturális történetmesélés hatása,
• vagy akár egyfajta spirituális, vagy pszichológiai sorsösszefüggés.

Ezek együttesen is hatnak – és bár nem minden mérhető, az önismereti értékük hatalmas. Hiszen ha látjuk, milyen mintákat hordozunk, akkor választhatunk is, hogy folytatjuk-e, vagy felülírjuk őket.