Mi az a permakultúra?

A permakultúra alapjait az ausztrál Bill Mollison (1928-2016) és David Holmgren rakták le az 1970-es években. A „permaculture” (permanent agriculture, azaz állandó mezőgazdaság szavakból eredő) kifejezést ők alkották meg 1978-ban, és az első könyvük, a Permaculture One is ekkor jelent meg.

A permakultúra egy átfogó tervezési rendszer, amely a természetes ökoszisztémák megfigyelésén és utánzásán alapul, a természettel való harmonikus együttműködésre épül, célja pedig olyan fenntartható emberi települések és rendszerek létrehozása, amelyek képesek saját szükségleteiket kielégíteni, miközben regenerálják a környezetet. Egy életfilozófia, amely az ökológiai, társadalmi és gazdasági rendszerek közötti összefüggéseket vizsgálja és ezeket igyekszik optimalizálni, a hosszú távú életképességet, a közösségi jólétet és a bolygó egészségét helyezi előtérbe.

A permakultúra filozófiája és felépítése természeténél fogva decentralizált, és éppen ez az egyik erőssége. Mollison halála után sem alakult ki egyetlen „utód” vagy egy hierarchikus „világszervezet”, amely a permakultúra irányítását átvette volna. Ez tudatos választás volt a kezdetektől fogva, ami a permakultúra etikai elveiből is fakad:

Kulcselvek (princípiumok)

Föld gondozása (Earth care)

A talaj termékenységének megőrzése és javítása, a biológiai sokféleség támogatása. Ez magában foglalja a talajművelés minimalizálását, a komposztálást és a természetes trágyázást.

Emberek gondozása (People care)

Az emberi szükségletek (élelmiszer, víz, energia, lakhatás, oktatás, közösség) etikus és fenntartható kielégítése.

Méltányos részesedés (Fair share / Return of Surplus)

A felesleg újbóli befektetése a rendszerbe, vagy megosztása másokkal. Ez ösztönzi a helyi gazdaságot és a közösségi szolidaritást.

Mollison öröksége és a Permakultúra Intézetek

Bill Mollison alapította a Permaculture Institute-ot Tasmaniában (Ausztrália) 1979-ben, amely a permakultúra tervezési tanfolyamok (PDC) oktatásának központi hubja lett világszerte. Halála után is működik ez az intézet, de számos más, regionális és nemzeti permakultúra intézet és egyesület jött létre szerte a világon, amelyek a saját helyi körülményeikhez adaptálva viszik tovább az oktatást és a gyakorlatot. Ezek a szervezetektől függetlenül, de a Mollison és Holmgren által lefektetett alapelvek mentén működnek.

A Hálózat ereje

Számos permakultúra intézet és oktatási központ működik világszerte. Rengeteg lokális permakultúra közösség és kezdeményezés jön létre függetlenül, de a közös elvek mentén. David Holmgren és más prominens permakultúra tervezők (pl. Geoff Lawton, Toby Hemenway – utóbbi már elhunyt) továbbra is formálják a diskurzust és oktatnak. A globális online hálózatok segítenek az összeköttetésben és az információterjesztésben. Ez a decentralizált, hálózatos megközelítés ellenállóbbá és adaptívabbá teszi a permakultúra mozgalmat, és lehetővé teszi, hogy a világ különböző kulturális és ökológiai körülményeihez igazodjon.

A permakultúra alapvetően lokális szinten működő elveken alapul, és a helyi közösségek önállóságát hangsúlyozza. Ezért is alakult ki inkább egy hálózatos, alulról építkező struktúra, semmint egy felülről irányított központi szervezet. A hálózatok és a globális platformok célja az információcsere, az oktatás és a támogatás, de a döntéshozatal és a gyakorlat a helyi közösségek szintjén marad.

Célkitűzések

Erősíteni a helyi ökoszisztémát

Például a vízhiány kezelésében, a talaj termékenységének növelésében és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Támogatni a helyi közösséget

A közösségi részvételt, a helyi élelmiszer-termelést és az erőforrások okos felhasználását ösztönözve.

Hosszú távú fenntarthatóságot biztosítani

Olyan rendszereket építeni, amelyek önellátók, ellenállóak és generációkon át is működőképesek maradnak.

A permakultúra gyakorlati alkalmazása

Integrált gazdálkodás

A növénytermesztés, állattartás és erdőgazdálkodás olyan módon történő összekapcsolása, hogy azok egymást támogassák és minimalizálják a hulladékot.

Vízgyűjtés és -gazdálkodás

Az esővíz gyűjtése, tárolása és hatékony felhasználása öntözésre és egyéb célokra.

Megújuló energiaforrások

A napenergia és más megújuló energiaforrások felhasználása a település energiafüggőségének csökkentésére.

Helyi élelmiszertermelés

A közösség számára elegendő, helyi, szezonális és egészséges élelmiszerek termesztése, csökkentve az élelmiszer-kilométereket és támogatva a helyi gazdákat. Ez magában foglalhat közösségi kerteket, gyümölcsösöket és állattenyésztést.

Hulladék minimalizálása

A hulladék csökkentése, újrahasznosítása és komposztálása, a körforgásos gazdaság elvének érvényesítése.

A permakultúra Montegiordanóban nem csupán egy technikai megoldás, hanem egy olyan életmód és szemléletmód, amely segíti a közösséget abban, hogy ellenállóbbá, önellátóbbá és harmónikusabbá váljon a természettel.