Marketing- és PR kommunikáció

Már gyermekkoromban is jelentek meg rólam cikkek. Persze csak a kor szellemében. Például amikor kommunista szombaton diákként dolgoztunk az EVIG-ben.

És a seregben is, amikor éleslövészeten voltunk a Kara-kum sivatagban.

A kétezres évek elejétől pedig rendszeresen szerepeltem az Etyeki Polgár nevű helyi lapban, mert folyton csináltam valamilyen közösségi programot, melyekről bővebben a Rendezvények világában című bejegyzésemben olvashatsz.

Később adtam interjút a Duna Televíziónak, a Miskolci TV-nek és számos kis csatornának, márkamagazinnak, vloggernek, de temérdek újságcikkben is szerepeltem. Írtam cikkeket újságokba, magazinokba, online felületekre.

Szerettem volna, ha a vállalkozásom számára az entrée ütős és látványos lenne, ezért kibéreltem egy nagyon igényesen és korhűen felújított parasztházat egy aprócska (egyetlen utcából áll és azt hiszem, akkoriban talán 63 ház volt benne.), szinte skanzen településen (állandó lakóinak száma nagyon alacsony, általában 9-30 fő között mozog), Vérteskozmán, hogy egy rendkívül erős kontrasztot állítsak a modern nagyvállalati vezetők mindennapi, ultramodern irodai környezete, és egy olyan falu között, ahol gyakorlatilag megállt az idő az 1830-as években.

Tovább fokozva mindezt, a budapesti Novotell szálló (addig csak egy ilyen volt Budapesten) bejárata elé szerveztem a találkozót a meghívott HR döntéshozok számára. Már a meghívó is különleges szövegezésű volt, el kellett érjem a résztvevők bizalmát, akiknek fogalma sem volt, hogy pontosan mi is vár rájuk. De végül mindenki eljött.

Meglepődve látták, az öltözetemet, aminek magyarázatát csak később, a vérteskozmai parasztházban fedtem fel. Előzőleg felkértem egy helybéli hölgyet, hogy legyen kedves és takarítson ki, fűtse fel a cserépkályhát, készítsen be pálinkát és süssön egy kis pogácsát a vendégeknek.

Épp a szürkülettel érkeztek meg a Dakar Rallyra felkészített hófehér Land Rover Defender terepjárók, homokszínű ponyvákkal a platójukon és fényes reflektorokkal a vezetőfülke tetején. Valahogy minden óramű pontossággal történt.

A vendégek nagyon meglepődtek a hatalmas terepjárók fenséges és tekintélyt parancsoló megjelenésekor. Hát még amikor megtudták, hogy értük jöttek!

Az elegánsan felöltözött HR vezetőket megkértem, hogy foglaljanak helyet a három terepjáróban, a terepjárósokat pedig, hogy tökön-paszulyon át vigyék a vendégeket a parasztházhoz, hogy meglegyen a következő nagy élmény.

Természetesen a természetre és a vendégekre egyaránt figyelve, de tudtam, hogy profikkal van dolgom és minden rendben lesz. Feltéve, ha én képes vagyok szinte ugyanennyi idő alatt közúton leszáguldani a Citroen Picasso családi autónkkal és odaérni a fogadásukra.

A welcome drink és a pogácsa után kezdődhetett a bemutatkozó előadás. Már nem várhattam tovább a ruházatom magyarázatával. Alul azért volt rajtam bakancs és terepnadrág, felül pedig ing, nyakkendő és zakó, mert outdoor és indoor tréningeket is közvetítek.

És ahogy mondani szokták, a többi már történelem….

Elsősorban Váraljay Gábriel barátom hatására szinte minden újonnan induló platformra az elsők között regisztráltam egy darabig.

Nagyon sok vállalkozás közösségi kommunikációját láttam el, vagy támogattam az évtizedek alatt szövegíróként, hirdetőként, oldaladminisztrátorként.

Gyakori meghívott előadója lettem a különböző képzéseknek, rendezvényeknek, moderátorként pedig kerekasztal beszélgetéseket, komplett rendezvényeket, szakmai vitákat vezettem a legkülönbözőbb témákban.

Majd a TNI Aréna rendezvényközpont létrehozását követően magam láttam el a rendezvényközpont internetes kommunikációját is.

A FENIX Group forgalmazza a svéd Fjällräven, a német HanWag, a szintén svéd PRIMUS és az amerikai BRUTON világmárkákat.

Két hölgy alkotta akkor az ügynökségi csapatot, az outdoor márkák világához szükség volt egy pasira is. Ezért is jöttem képbe én.

A pályázat során az értékesítési, marketing és PR tapasztalataim mellett eredményesen ki tudtuk használni az outdoor térningek világában szerzett gyakorlatomat is.

Zsuzsa sokszor mondta, hogy szerinte mi rokonok vagyunk. Az biztos, hogy testvérként szerettük egymást. Összeállítottuk a pályázati anyagot, Zsuzsa csináltatott magának egy formabontó frizurát, és az egyszer már bevált módszeremet alkalmazva beöltöztettük felül elegáns, alul pedig outdoor ruházatba.

Zsuzsa így felszerelkezve tartott egy rendhagyó ámde zseniális prezentációt, és ezzel meg is nyertük a tendert. Olyan nemzetközi PR ügynökségeket előzve le a versenyben, mint a SNOW PR.

Én lettem a vállalatért felelős ügyfélkapcsolati menedzser. Sajtóreggeliket, médiamegjelenéseket terveztem és menedzseltem, illetve kiviteleztem.

Weboldalakat és közösségi média csatornákat építettem és menedzseltem, újságcikkeket, PR, értékesítési és marketing szövegeket írtam, ügyféltalálkozókat szerveztem, meghívókat készítettem, blogot vezetettem, fordítottam angol nyelvű anyagokat.

Rögtön ajtóstól mentem a házba. Arra kértem a FENIX Group vezetését, hogy öltöztessenek fel bennünket tetőtől talpig, hogy személyes tapasztalataink és élményeink legyenek a termékekről. Úgy tudjunk publikálni róluk, hogy magunk is megéltük és megtapasztaltuk azok minden tulajdonságát és képességét.

Azt mondták, ilyet még soha egyetlen ügynökség sem kért tőlük, de nagyon tetszik nekik ez a hitelességre törekvés, és fel is szereltek bennünket.

Így kerültem a túrák világába is. A számítógép mellől például téli teljesítménytúrára a fiammal. Nagyon szép élménybeszámolók, PR cikek és blogbejegyzések születtek mindebből.

Talán a legelső gondolatom volt az is, hogy a Fjällräven nehezen kimondható és megjegyezhető a magyar emberek számára. Ha eleget is kommunikálunk a márkáról írásban és sikerül is megjegyezniük valamit, akkor maximum valami rókára emlékeznek. Ez utóbbit viszont könnyedén összetévesztik egy másik világmárka farkasmancsos logójával.

Ezért az volt a javaslatom, hogy vigyük be a márkát a rádióba, hogy sokat hallják a nevet és rögzüljön is. De olyan műsorba, ahol azért egy olyan célközönség található, akik kellően igényesek és fizetőképesek is. Így esett a választás a Jazzy Rádió akkori Millásreggeli című műsorára, Mihálovits Andrásékkal.

Andrásékat végül ki is utaztattuk a Fjällräven Polár kutyaszános expedícióra, hogy ők is saját élményeikből táplálkozva beszélhessenek a rádióban.

És amire még nagyon büszke vagyok ezen rövid ideig tartó megbízásom során, az egy 2015. február 17-én, kedden a SYMBOL Budapest Art Gallery termében, délelőtt 10 órakor tartott sajtótájékoztató.

Annak is leginkább az a momentuma, amikor egy idős és tapasztalt újságíró hölgy azt mondta nekem, hogy jó ideje nem jár már ilyen eseményekre, de én olyan meghívót írtam, aminek nem tudott ellenállni, és amilyennel ő még egész szakmai életében nem találkozott.

Mindenesetre egy gyors piackutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek egyike sem tudta, hogy mit is jelent a név, még a már meglévő ügyfelek sem.

Sőt! A hangzás alapján még félreérthető is volt azok számára, akik először hallottak róla. Azt hitték, hogy egy teljesen más iparágban tevékenykedik a vállalkozás.

A név egy regény főhősének a neve, egyben a könyv címe is. Elolvastam a regényt, hátha találok valami párhuzamot a cég neve és a mű között.

A főhős egy kutató volt, aki a regény során egy kalandos hajóútra indult az Északi-sark kutatására.

Az ominózus tréningcég pedig szervezeti kutatással és fejlesztéssel, valamint outdoor tréningekkel, incentive programokkal, és kalandtúrákkal foglalkozott.

Bingó! Helyben vagyunk.

De mindezt hogyan kommunikáljuk az ügyfeleknek, és hogyan juttassuk el az üzenetet?

A korhoz – amelyben a regény játszódik – és a cég programjaihoz, meg egyáltalán a tengerhez azonnal a palackposta ötlete merült fel bennem. Egy borászat különleges kialakítású palackkészletét vásároltuk fel, amely attól is egyedi volt, hogy egy megmaradt készlet, melyből nem gyártottak többet. Viszont a borásznak sem jelentett már értéket, így az ár is „baráti” volt.

Dugókat, és vörös viaszt vásároltunk, valamint kreatívpapírt a palackposta különleges leveleinek a megírásához.

A dugókat megnyomtuk a cég bélyegzőjével, a levélpapír széleit megégettük, korhű stílusban, kézírásos betűtípussal írtam meg a szöveget, majd az így elkészült leveleket egy ceruzán görgetve tekertük össze és piros, viaszos szalaggal átkötve csúsztattuk az üvegekbe.

A palackot kézi dugózóval az iroda padlóján térdepelve dugaszoltuk le házilag, és kis villanyrezsón olvasztott viaszba mártottuk a tetejét lezárásképpen. A még lágy viaszba egy erre a célra készíttetett rézpecséttel nyomtuk a cég egyébként stílszerű logóját.

Két csokoládés kávészem is helyet kapott a palackban, mint „rakomány”. Ez már az ügyvezető ötlete volt, de könnyű volt levennie vele a lábamról, ahogy az ügyfeleket is.

A sors kegyéből éppen abban a hónapban találtam ki az egészet, amikor a regénybeli események is zajlottak. Azaz éppen márciusban kezdtük az előkészületeket, mint a főhős a történetben, és áprilisban éppen azon a napon kezdtük kiszórni a palackpostát, amikor kifutott a hajó, amit ráadásul Forwardnak hívnak a regényben.

Úgyhogy nem volt más hátra, mint előre!

Sajnos a tulajdonos abba már nem ment bele, hogy matrózruhás hostessek hordják ki a palackokat, pedig az még nagyot dobott volna az ügyön.

Így is fillérekből sikerült egy maradandó emléket hagynunk.

Mi magunk is vittük a tárgyalásainkra, és a „rövidek leszünk, de hosszantartó emléket hagyunk” szlogennel tettük még érdekesebbé a dolgot amikor átadtuk.

Az ügyfelek pedig megőrültek érte! Talán még ma is ott figyel sok irodai polcon a palack.

Szinte kivétel nélkül mindenki azon törte a fejét aki kapott belőle, hogy hogyan tudhatná meg, hogy mi van a palackban anélkül, hogy ki kellene bontania ezt a szép „csomagolást”.

Úgy értékelték, mint az első tréningfeladatot. Persze volt olyan is, akinek inkább a csoki mozgatta meg a fantáziáját.

Ez remek lehetőséget adott, hogy aztán utókövetésként egy „virtuális dugóhúzót” küldjünk e-mailben, azaz elküldtük a levél tartalmát.

A regény történései pedig további párhuzamos kommunikációs lehetőséget adtak. És ez már mind ingyen volt, hiszen a palackpostára alapozva csak folytatni kellett az építkezést a hírlevelekben.

A második levél címe H2O volt, amely a regényhős nevéből adódóan a naplója második oldalát jelentette, miközben persze a víz kémiai képlete is egyben.

Az ajánlati anyagainkhoz még vásároltunk hajókötélhez hasonló zsineget, és a lapokat a szokásos lefűzés helyett ezzel kötöttük össze. Természetesen az arculati elemek is azonnal adták magukat, így a honlap kinézete is.

Felépült a márka.

Hihetetlen eredményes volt a dolog, milliós közvetlen többletbevételt hozott, és egy rakományra való elismerést.

Mindez még lánykoromban volt, de ma is jó rá visszaemlékezni.

Nem adtam alább, mint az akkori legjobb. Kiépítettem a kapcsolatot az akkori vezető világmárka magyarországi forgalmazó cégének ügyvezető igazgatójával és vele kötöttünk szerződést. Ez is erősítette a profizmusunk láttatását.

Fontosnak tartottam, hogy valóban jól látszódjunk a terepen és az erdőben, így többek között narancssárga széldzsekit választottunk, és általában feltűnő színeket.

Egyedül mi gondoltunk az egységes és jól látható ruházatra. Így történhetett, hogy az egyik alkalommal két másik tréningprogram zajlott a miénkkel azonos helyszínen és konkrétan az összes résztvevő hozzánk fordult információért, mert a másik két cég képviselői elvesztek a tömegben.

A profizmusunk messziről látszott és kiváló új kapcsolatokat hozott.

Érdekelt, hogy mit jelent a „SsangYong”. Kutatásom során kiderült, hogy magyarul „ikersárkányt” jelent. A szó két részből áll:

• „Ssang” (쌍): jelentése „kettős” vagy „iker”.
• „Yong” (용): jelentése „sárkány”.

Érdekelt az elnevezés háttere is. Így tudtam meg, hogy a sárkányok a koreai kultúrában nagy jelentőséggel bírnak. A sárkány a hatalom, az erő és a jó szerencse szimbóluma, és gyakran társítják a bölcsességhez és a védelemhez is. Két sárkány (iker sárkányok) különösen erőteljes szimbólum lehet, ami az erő, az egyensúly és a harmónia fokozott jelenlétét sugallja.

A SsangYong név tehát olyan jelentést hordoz, amely az erőre, hatalomra és jó szerencsére utal, amit a vállalat a járműveivel szeretne kifejezni és átadni vásárlóinak.

Így például a Szabad Waldorf Gimnázium akkumulátoros szerszámgépekkel való ellátását és a diákok és tanáraik számára tartott HiKOKI előadást, melynek videós felvételeit én koordinálta Kristóf Csaba, a HiKOKI termékmenedzserével.

2019-ben Tóth Ákos barátommal – akivel az egyik tulajdonosa volt a korábban már említett GO! Creatives reklámügynökségnek – elkészítettünk egy reklámfilmet:

Ennek a projektnek a célja az újrahasznosítás értékeinek a bemutatása volt.

Még ebben az évben egy docu-reality reklámfilm sorozatot forgatott velem a Magyar Suzuki Zrt. A sorozat a mai napig megtekinthető a mysuzuki.hu oldalon, melynek fejlécképét is én készítettem anno, a Délvidéki túra során.

A honlap 2021-ben elnyerte az év honlapja díjat.

2020-ban kitört a COVID járvány. Ebben az évben legfőképpen az Olympus, ma OM System – melynek 2018-óta vagyok nagykövete – forgattam, fotóztam és írtam újságcikkeket, készítettem interjúkat már a The life Explorers magazinnal például olyan művészekkel, mint Szabó-Sipos Barnabás színművész, vagy Körény Dóra festőművész. A videók itt is megtekinthetők:

Amikor a járvány miatti korlátozások az interjúkat, kisebb rendezvényeket nem tették lehetővé, illetve a rendezvények közötti időszakokban építettem tovább a HiKOKI és STIHL támogatásával a mintakertet.

Ember az üzlet mögött

2021-ben kidolgoztam az EMBER AZ ÜZLET MÖGÖTT projektet, melynek keretében a COVID által talán leginkább sújtott vendéglátószektor szereplőit szólaltattuk meg Csobota-Kis Árpád szállodai szakértővel, a Peter’s Textil anyagi, valamint a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének és a Magyarországi Kastélyszállók Szövetségének szakmai és erkölcsi támogatásával.

Országjárásba kezdtünk, és szállodák, éttermek, borászatok vezetőivel, tulajdonosaival, alapítóival készítettünk fényképes interjúsorozatot, valamint podcast felvételeket, melyek közül néhány itt is meghallgatható:

Közben elkezdtem egy podcast sorozatot világutazókkal, mely sorozattal több podcast felületen az első voltam a témában:

Szabadságvágyból elkövetve

valamint egy, a valódi ökoturizmust bemutató sorozatot is:

Ökoturizmus podcast