…avagy pokoljárás ajándékba Attól, hogy valaminek vége, még nem múlt el. Orvos-Tóth Noémi A Párhuzamok vonzásában csak érdekességként mutat rá a felmenőim és az én életem néhány párhuzamára, hasonlóságára. Már-már poénosan fogva fel, vagy véletlenszerűnek állítva be az olykor kísérteties egybeeséseket. Egy izgalmas kaland, kutatómunka és felfedezés. Kicsit talán megcsillantvaFolytatom az olvasást!
„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.” Babits Mihály Már tizenéves koromban, egy püspökladányi harcművészeti táborban egy esti beszélgetésnél azt mondta egy nálam talán 8-10 évvel idősebb társam, hogy nagyon gazdag, de nagyon nehéz életem lesz. A jóslata végül be is teljesedett.Folytatom az olvasást!
Remélem, valaki vigyáz rád odafent úgy, ahogyan én nem tudtamA kismadarak minden tavasszal fészket raktak a téli bundádbólMár soha többé nem hűsölsz a kifeküdt levendulabokor tövében…és nem tudok semmit jóvátenni Nem ezért indultunk útnak. És álmomban sem gondoltam, hogy majd így leszel már csak velünk… De ha már útnak indultunk,Folytatom az olvasást!
avagy ahogy a végtelen felszabadít Vad volt. A méretes kövek kasztanyettaként ropogtak a sodrásában. Messziről hallatszott a hullámverése. Nem vagyok valami nagy úszó. De ellenállhatatlan volt a vonzalom. két esztendeje – igaz északabbra, de – épp az ő végtelensége kényszerített térdre, s mosta át a lelkem. A szerelem hozott vissza.Folytatom az olvasást!
Azt hiszem, csak akkor ébredtem rá valamelyest a valóságra, amikor a fiam születésének alkalmából kitettek az utcára, és bizony nem hívtak taxit.Folytatom az olvasást!