Ez a történet is szerepelhetne az életrajzolatok rovatban. Talán bele is teszem. Hiszen látszólag ugyan csak a korábbi magazinom története, de éppúgy az én történetem is.
Péntek volt, amikor hazatértem a Föld szinte méterre pontosan másik feléről. A fiam hívott, hogy anya beadta a válópert…
Hétfőn már egy ügynökségnél dolgoztam. Grafikus kolléganőm egy pitypangot rajzolt a New York Times stílusú betűk alá. Ez lett a magazin logója. Nagyon szerettem, de később egy akarat lehúzta a lefolyón. Én meg hagytam…
Jött a modern, a kornak megfelelni igyekvő változat, és az életem is elkezdtem az elvárások világába gyömöszölni szorgalmasan. Vagy mindig is így éltem, ki tudja?
Lassan három éve a spiritualitás és a fizikai valóság határai aztán kezdtek erőteljesen elmosódni, és egy Isteni Pokoljárás vette kezdetét az életemben.
Az akkori logó is ment a lefolyóba egy másik erős akarattal, én pedig darabjaira hullottam, mint a pitypang bóbitája…
Megkezdődött az újjászületés…
És ebben a tisztító tűzben többek között az adni akarás és a közösségépítés vágya fogalmazódott meg bennem nagyon erősen.
Adni csak azt tudom mi lényegem, ez pedig benne van az írásaimban és minden cselekedetemben.
Eleinte próbálkoztam fizikailag is egy helyben lévő emberek csoportjaival, mára azonban teljesen mindegy lett, hogy hány mérföld választ el.
Csak az a fontos, hogy lelkünkben ugyanazt az utat járjuk.
Visszakerült az előző logó, a magazin oldalára pedig a legelső betűtípus. A pitypangon egyelőre csak elmerengtem. De ma számos helyről szembe jött…
„…a gyerekkor maga. Vagy az élet. Előbb kerek, sárga, vidám, mint a nap. Aztán ezüstös holddá változik. Végül szétszóródik, mint a csillagok. És megint elölről. Erős gyökerű gyom – és csodanövény, gyógyító hatása van. Mikor – melyik. Forog kézen-közön egy mese, bizonyos Yeshua Paolo Gioiello jegyzi, a pitypang legendájáról. Ezek szerint a pitypang nehezen döntötte el, milyen szeretne lenni, a Teremtő pedig teljesítette minden vágyát: benne van az egész világ.”
Forrás: vaol.hu
A pitypang legendája
Isten küldött egy angyalt, hogy megkérdezze a növényeket, hogy nézzenek ki.
Mindegyikük szép, piros vagy fehér, nagy virág akart lenni, úgy virítani, mint egy nyári álom vagy kék, mint a tiszta ég… csak a pitypang nem tudta, milyen szeretne igazán lenni… így az angyal még egy napot adott neki a gondolkodásra.
Imádkozva próbált dönteni… és látta a napot majd úgy döntött, olyan szeretne lenni, mint a NAP, sárga és gyönyörű.
Aztán meglátta a holdat, és meggondolta magát. Olyan szeretett volna lenni, mint a HOLD, fehér, kerek, áttetsző.
Aztán felfigyelt a CSILLAGOKRA, és nagyon megkedvelte őket is.
Amikor az angyal eljött, nem tudta, mit mondjon neki: Úgy lennék olyan mint a NAP, mint a HOLD, és mint a CSILLAGOK.
Nem tudok dönteni… sóhajtotta szomorúan.
Így a Teremtő teljesítette minden vágyát.
Ezért a pitypang eleinte sárga, mint a NAP, majd fehér és kerek mint a HOLD, és mikor ráfújsz, akkor úgy szóródik szét mint a CSILLAGOK.
(Yeshua Paolo Gioiello - Krol Sandyno)
És hát hogy is van a mondás?
Legyél olyan mint a pitypang! Valahányszor darabjaira hullik, mindig újrakezdi.
